2016/11/08

NYOLCADIK... MEGINT \frissített helyzetjelentés - mert igen, azóta sok minden történt\

Juhéj.
Nyolcadik.
Megint.


De ígérem, nem csak nyolcadikos bejegyzések lesznek, csak most szimplán ehhez volt kedvem, hogy írjak arról, hogy mit gondolok a jövőmről. Most. Itt, 2016.11.03-án, a házunk földszintjén, egy salátával a hasamban, anya laptopja előtt.

Ez az egész kb. két évvel ezelőtt kezdődött.
Természetismeret órán (hatodikban nekünk ez volt, összegyúrták a bioszt, a föcit meg a fizikát), egészen pontosan a biosz részén ültem. Mármint azon az órán a bioszos részt vettük. M néni elég unalmasan magyarázott, de annyira, mint most a kémia tanár. Szóval eléggé unatkoztam, ezért elkezdtem városneveket írni különböző stílussal.
Paris.
Stockholm.
London.
Rome.
Budapest...
És tökre élveztem, kerestem új városneveket, és azokat is különféle (betű)típussal leírtam. És ezek után kezdtem el írni a random biosz ötös tézéket. De kajak. A tavak nemtudommicsodájából írtunk, alig tudtam valamit, aztán ötös lett. Még arra is emlékszem, hogy a padtársamnak elszámolta a pontját (biztos nem tudott figyelni, mert még önmagától is bealudt), és egyes lett volna neki...
És akkor jött az, hogy el akarok menni a városokba, amiket leírtam.
És már két helyre el is jutottam a nemtomhányszázból. (Jó, azért még nem írtam végig, de már két oldal betelt, és még csak Olaszországot, Magyarországot, és Horvátországot írtam fel. Vagyis az azokban lévő városokat.)
Rome.
Budapest.
Imádom. Mindkettőt. Halálosan. Gyönyörű. Ámulatos... hiányzik. Mindkettő.
És persze Svédországba is akarok menni. Svájc, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria... rengeteg helyre.
Annyira varázslatos helyek, és egyszerűen már a gondolatukat is imádom. Annyira... gyönyörű.
És, nem, fogalmam sincs mi leszek.
- paraszt
- csóró
- szép (LOL)
- ács
- kőműves (kelemen)
És itt kimerült. Oké, lehet, hogy valamilyen informatikusi pályára lépek (már bocs, de azért nem vagyok sötét infóból, és elég jól kezelem a gépeket, még ha (egyelőre) nem vagyok olyan szinten, mint mondjuk B, az egyik osztálytársam. Aki igazán pro.)
Vagy nem tudom. Arra is gondoltam, hogy vendéglátásra megyek. Hiszen akkor egy csomó helyre el tudok jutni. Még ha nem is egész életemben ott akarok dolgozni, de...
Ja, és akkor a második sztori.
Éppen föciórán volt egy csoportos feladat, ahol egy Angliába bevándorló embert kellett leírni. Az én csapatom (hát persze) elviccelte az egészet, és engem küldtek ki, hogy felolvassam. És ott mondták nekem, hogy nem kitalálni kellett. Mi meg kitaláltunk. (Na mindegy.) Így gyorsan leírtam a fontosabb dolgokat, meg másodpercenként belenéztem a könyvbe, de... de összejött. Nagyjából.
És pont egy olyan srácról kellett volna gyűjtenünk (amúgy megoldottam, és még ötöst is kaptam), aki Tanzániából vándorolt ki Angliába, mert az informatikai ipar (vagy mi) nem volt elég fejlett a hazájában. (ő is) rengeteg helyre el akart menni, amiről földrajz- és történelemórán tanult.
(Így is kevés pénzt tud hazaküldeni, de nem szól semmit sem, mert már rengeteg helyen járt...)
És... fúha.
Inspiráló.
Illetve nem.
Mintha én írtam volna.
Vagyis... nem biztos, hogy infóra szeretnék menni (egyetemen), de... kitudja.
Szóval így állok. És akkor itt van ez a továbbtanulásos hacacáré. Igyekszem megcélozni a kéttannyelvűt, de ha nem vesznek fel (FELVÉTELI! ERROR!), akkor megyek a full angolra. Asszem.
És aztán...
és aztán meg nem tudom. (KŐMŰVES 4EVER)
Nekiállok tanulni (nem mintha eddig nem azt csináltam volna...) és kihozom magamból a legjobbat, hogy aztán ne Ausztriában legyek kukás. Vagy esetleg Hollandiában valami kirakatban ácsorogjak. (Vagy nem Hollandiában. Most ez jutott az eszembe :D)
Vagyis most úgy áll az én drágaságos tervem (amit szövögettem... hmm, micsoda költői kép... hmm...) hogy rengeteg helyre el akarok jutni. Igen, tudom, ehhez kell a pénz...
orvosi.
Ezen is gondolkodtam. Illetve kb. ennyi.
Infó vagy orvosi.
Az orvosi igazából onnan jött, hogy mindenhol mondogatják, hogy hajjaj, mennyit keres egy orvos, meg... ja. És annyira azért nem lehet bonyolult. Ráálltam a bioszra, csak az a baj, hogy ez a dogám nem lett valami fényes, mert... khm... na, nem voltam topon. Ráadásul a drágaságos osztálytársam rossz anyagokat súgott a szervetlen anyagokhoz (nem volt benne a könyvben!!!!) és hát... hát ja.
Le is illusztrálom ezt a cukiságos szövevényes tervemet. (Ez egyre jobb.)

1. CÉL: kéttannyelvű (ERROR! FELVÉTELI!)
Ha ez nem jön össze: full angol ?
2. CÉL: normális egyetem. pécsi? ELTE? corvinus? (ERROR! WAT?????)
3. CÉL: világ. az egész. sarki fénytől elkezdve... a Győzelem csúcson (Ázsia, Tien san) át... nem tudom. rengeteg hely. (ERROR! NORMÁLIS MUNKA+ $$$$$)
Ja, és...
NO BOYFRIEND, NO PROBLEM!
don't forget!! -.-
(Nincs pasi, nincs probléma! Ne felejtsd! -.-)

Nos... azt hiszem ennyi. Ezt akartam leírni. Ha meg jön az új ihlet, vagy megint erről lesz kedvem írni, akkor majd úgy is írok. :)

gbye,
LULU

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése